J�lia �s a szellemek - Giulietta degli spiriti /1965/

F�szerepl�k: Giulietta Masina, Sandra Milo, Valentina Cortese, Caterina Boratto, Mario Pisu, Sylvia Koscina

Fellini els� sz�nes filmje, ami a restaur�toroknak k�sz�nhet�en teljes sz�npomp�j�val ragyog.
A c�mszerepl� neve kicsit szerencs�tlen v�laszt�s, hiszen azonos az �t j�tsz� Giulietta nev�vel, �s ez f�lre�rt�sekre adhat okot. A c�me a filmnek egy  l�gb�l kapott �tlet, egy makacs �js�g�r� nyom�s�ra r�gt�n�zte Fellini.

 A film nem Giulietta Masina pszichikai k�rk�pe - hanem egy �tlagos olasz polg�rasszony bemutat�sa a modern, feminista vil�gban.
Masina teljesen m�s egy�nis�g volt, mint a "Szellemek J�li�ja", �letszeretete, kirobban� temperamentuma, nyitott, vid�m term�szete sz�ges ellent�tben �ll a filmb�li Giuliett�val, aki visszah�z�d�, g�tl�sos, �s nagyon egyszer� teremt�s.
Masina interj�iban meredeken c�folta, hogy ez a film r�la sz�l - teljesen m�s volt a neveltet�se, mint a filmb�li Giuliett�nak, modern, felszabadult n�nek vallotta mag�t. Nagyon komolyan meg kellett dolgoznia a hiteles szerepform�l�s�rt.
Ami legel�sz�r felt�nik: itt elt�nnek Masina m�k�s, �s jellegzetes gesztusai. Visszafogottan, minim�lis eszk�z�kkel j�tszik - mintha nem is az a sz�n�szn� lenne, akit megszoktunk az Orsz�g�ton, �s a Cabiria �jszak�i ut�n.

Masina sosem szerette ezt a szerep�t, ellenszenvesnek tal�lta a figur�t - nagyon nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy el tudja j�tszani, r�ad�sul f�rj�vel sem �rtett egyet sok mindenben. Eredetileg Masina egy tanuls�gos, a n�i lelket m�lyen bemutat� melodr�m�t k�pzelt el: "Adva van egy gazdag burzso� asszony, akinek minden csod�latos az �let�ben, t�k�letes h�zass�gban �l, m�gis �gy gondolja, ez neki nem el�g, k�ptelen boldog lenni. B�zom benne, hogy a n�i k�z�ns�g el�tt nagy sikert fog aratni."- nyilatkozta p�r h�nappal a forgat�s el�tt.
Itt meg kell eml�teni, Fellinin�l sosem volt r�szletes forgat�k�nyv: minden a forgat�s k�zben alakult  - menet k�zben tal�lta ki a cselekm�nyt.

A v�geredm�ny nem eg�szen az lett, amit Masina el�z�leg �g�rt: egy sz�rrealista, l�tv�nyos, erotikus, misztikus, helyenk�nt a 8 �s 1/2 st�lus�ra eml�keztet� mozi - egyes kritikusok szerint az eml�tett film n�i v�ltozata.
A t�rt�net egy j�l szitu�lt, �m elhanyagolt k�lsej�, but�cska polg�rasszonyr�l sz�l, aki im�dja a veszedelmesen j�k�p� f�rj�t (tizen�t �v h�zass�g ut�n is), �m a p�rja megcsalja egy fiatal modellel. Az egyszer�, g�tl�sos "h�sn�" teljesen �sszeomlik, mikor f�rje h�tlens�g�re f�ny der�l.
K�ts�gbees�s�ben az ezoteri�ban keres v�laszt, �m egy spiritiszta sze�nszon r�tapad egy erotikus szellemecske (Iris), �s r� akarja venni J�i�t a led�r v�gyak ki�l�s�re. K�s�bb az asszony �sszebar�tkozik a hiperszexualiz�lt, szabadelv� szomsz�dasszonnyal, Susy-val, aki orgi�ra invit�lja. (Egyes �rtelmez�s szerint J�lia csak k�pzelte Susy vil�g�t.) Iris azt s�gja J�li�nak, hogy tekintse Susy-t mester�nek, legyen a p�ldak�pe.
Konzervat�v neveltet�s�t�l fogva nem �rzi j�l mag�t a b�r�ben, nem tudja m�r, kire hallgasson - a v�gyaira, a szabads�gra, vagy a gyerekkori katolikus tan�t�kra, akik minden �lvezett�l eltiltott�k.
A film v�g�n megtal�lja mag�ban az �sszhangot, �s elhagyja f�rj�t. M�r k�pes egyed�l is boldogulni.

A miszticizmus, a tudat alatti, a flash-back gyakori mot�vuma a filmnek. A film sor�n f�ny der�l J�lia siv�r, szeretet n�lk�li gyerekkor�ra, szigor�, bigott, �r�mtelen neveltet�s�re - hi�ba �l luxusk�r�lm�nyek k�z�tt, hi�ba adott sz�m�ra minden lehet�s�g - nem tud vele �lni, mert a gyerekkorb�l hozott szorong�sok visszatartj�k a fejl�d�st�l, az �lvezetekt�l, �s att�l, hogy merjen v�ltoztatni az �let�n. Mindenest�l rabja a f�rj�nek, lesi minden k�v�ns�g�t, teljesen kiszolg�ltatott vele szemben (ebben eml�keztet Gelsomina-ra) - az effajta n�t�pusb�l akkoriban (tal�n ma is) sz�p sz�mmal tal�lkozunk mediterr�n orsz�gokban, �s m�sutt - "az asszonynak hallgass a neve!"
Giulietta Masina nyilatkozta: "A film felsz�l�t�s az elnyom�sban �l� asszonyoknak: merjenek l�pni, v�ltoztatni az �let�nk�n, nem lehet a f�rj�k�n �l�sk�dni! Meg kell az �let �rtelm�t tal�lni egyed�l is! Nem szabad senkit�l sem f�gg�v� v�lni!"

Fellini �gy nyilatkozott: "A filmem sz�nd�ka, t�rekv�se az, hogy visszaadja a n�nek az igazi f�ggetlens�get, vitathatatlan �s elidegen�thetetlen m�lt�s�g�t. A szabad f�rfinak, szerintem szabad n�re van sz�ks�ge. �ltal�nos norm�kkal, k�v�lr�l r�k�nyszer�tett szok�sokkal, tabukkal nem lehet szab�lyozni egy h�zas�got. A c�l az, hogy pr�b�ljunk igazi egys�get teremteni. A feles�geknek nem kellene annyi borsot t�rni�k a f�rj�k orra al�. Ez az alattomos mondanival� azonban vissz�j�ra is ford�that�, ugyan�gy �ll�thatjuk azt is, hogy a f�rjnek sem szabadna elnyomni feles�g�ket, mag�ntulajdonnak tekinteni�k, val�di szeretet n�lk�li rabszolgas�gban tartaniuk.
A n� ne ut�nz�si sz�nd�kb�l v�ljon �n�ll�v�, hanem az�rt, hogy m�smilyen val�s�got fedezzen f�l, a saj�t val�s�g�t t�rja fel. Ez a val�s�g k�l�nb�zik a f�rfiak�t�l, de ki is eg�sz�ti. L�p�s volna a boldogabb emberis�g fel�. Az egyetlen igazi h�s�g, ha �nmagunkhoz, sorsunkhoz vagyunk h�ek, ha minden egy�nt t�k�letesen tiszteletben tartunk. Tudom, a mai erk�lcs, a t�rv�ny, s az eg�sz mindennapi �letvitel�nk gyakran ellent�tes fogalmakon nyugszik, de semmi k�ts�gem, hogy ennek meg kell v�ltoznia."

A film er�sen feminista elveket vall.
A f�szerepl� megkett�z�dik: a tipikus mediterr�n n� k�t oldala: J�lia, a ny�rspolg�r, �s Susy, az �rz�kis�g, a szabads�g, az �let�r�m�k,  emellett valamennyire az �rd�gi k�s�rt�s megtestes�t�je.
A k�t szerepl� egy �s ugyanaz. Egyes kritikusok szerint Susy testes�tette meg J�lia elszabadult libid�j�t.
Ha �sszegy�rjuk a k�t n�t�pust, akkor alakul ki az ide�lis egyens�ly.
A filmben szenz�ci�s karaktereket tal�lunk: Valentina, az ezoterikus, lila bar�tn�, a k�tnem� guru, a nimphom�ni�s Susy, a varj� szer� ap�c�k - a spanyol torre�dor, a n�cs�b�sz f�rj alakja eml�kezetes.

Term�szetesen van n�mi �n�letrajzi ihlet�se a t�rt�netnek: Giulietta az �letben is mag�nnyomoz�t fogadott, hogy szemmel tartsa f�rje g�l�ns kalandjait. A val� �letben kev�sb� volt dr�mai a v�geredm�ny: mind�ssze p�r alig kivehet�, hom�lyos fot� k�sz�lt Fellinir�l, �ppen egy l�pcs�h�zban osont egy h�lgyik�hez; mikor Federico megtudta, hogy figyeltett�k, d�h�s lett. Elmond�sa szerint igen rosszul esett neki feles�ge gyanakv�sa - pedig ink�bb mag�ra kellett volna haragudnia. Ak�r f�lrel�pett, ak�r nem - od�ig sosem jutott, mint a filmbeli, sunyi Giorgio - a metresz berendezett lak�sa, J�lia ny�lt elhagy�sa, megal�z�sa csup�n kital�ci�, csak a filmben l�tezett.
A spanyol torre�dor a filmben Giulietta �ll�t�lagos szeret�j�re utal - Salvato Cappelli, foglalkoz�s�t tekintve �js�g�r� - �vekig volt a sz�n�szn� kedvese a hatvanas �vek elej�n.
Tov�bbi �n�letrajzi mot�vum: az igazi Giulietta is sokat cigarett�zott, �s gyakran foglalkozott okkult dolgokkal - lak�s�ban gyakran spiritiszta sze�nszokat rendezett, melyben Fellini is lelkesen r�szt vett.
Ennek ellen�re �vatosan kell �rtelmezni a filmet, mert a t�rt�net kilencven sz�zal�ka csak kital�ci�, nem ez alapj�n kell meg�t�lni Giulietta Masin�t, mint embert.
Masina szerint J�lia igaz�b�l Fellini alteregoja: a rendez� kipr�b�lta, milyen lehet n�k�nt �lni, �rezni. J�lia v�v�d�si t�bbnyire Fellini v�v�d�sai, igen csak foglalkoztatta a szabad szerelem kontra pr�d�ria, katolicizmus kontra hedonista �lvezetek, a h�s�g - megcsal�s t�m�ja.

A film 1965-ben nem �rt el kirobban� sikert, s�t: a konzervat�vabbak kifejezetten botr�nyosnak tartott�k. A katolikus egyh�z be akarta tiltani, hivatkozv�n arra, hogy a film k�ros lehet az ifj�s�g sz�m�ra, hiszen ny�ltan a vall�sos nevel�s ellen sz�l - emellett t�l sok benne az erk�lcstelen jelenet, a blaszf�mia.  Egyes orsz�gokban �vtizedekig tilt�list�n volt, haz�nkban is csak a kilencvenes �vekben t�zt�k m�sorra.  A J�lia �s a szellemek ugyan�gy j�rt, mint az �des �let - sokan f�lre�rtett�k. Fellini sosem k�zd�tt a vall�s ellen - hiszen � is katolikus neveltet�st kapott, t�bb interj�ban gyakorl� katolikusnak vallotta mag�t - ink�bb reform�lni, �j�tani szeretett volna. Egyes szigor� tan�t�sait, dogm�it szerette volna moderniz�lni, vagy elvetni, mert szerinte nagyon k�ros elfojtani a term�szet adta v�gyakat.  Szerinte a szex, az �let �lvez�se nem sz�m�t b�nnek - ezt persze nem �gy kell �rteni, hogy a z�ll�tts�get szorgalmazta, csup�n a  merev bigotts�got b�r�lta.
A filmet a sok negat�v kritika miatt  ink�bb csak az ut�bbi id�ben kezdt�k felfedezni �jra, hiszen mondanival�ja ma tal�n aktu�lisabb, mint p�r �vtizede.

Kulisszatitkok: 

Fellini-t, mindig is �rdekelte az ezoteria, kedvence Jung volt. Egyszer k�v�ncsis�gb�l, orvosi fel�gyelet mellett, leg�lisan kipr�b�lta az LSD-t - ezekb�l a tapasztalatokb�l sokat tett a filmhez.
Masina is nagy kedvel�je volt a misztikus dolgoknak, rendszeresen j�sn�h�z j�rt, medit�lt, id�nk�nt bar�taikkal szellemet id�ztek.
A film alapj�ul egy spiritiszta m�dium napl�ja szolg�lt.
Giulietta m�r nyolc �ve nem forgatott f�rj�vel, �s nagyon szeretett volna  szerephez jutni, megint egy�tt dolgozni a k�zben �l� legend�v� v�lt Fellinivel. K�zel �t �ve nem v�llalt filmszerepet, csup�n h�tt�rmunk�kat, �s protokol�ris feladatokat, TV felv�teleket l�tott el.
  Viszonylag s�lyos mag�n�leti v�ls�gon mentek kereszt�l, kis h�j�n v�l�s lett a v�ge, de szerencs�re egy�ttesen megoldott�k a probl�m�t.
Igaz�b�l sosem gondolt�k komolyan, hogy elhagyj�k egym�st, Fellini szorosan k�t�d�tt fels�g�hez, b�r Masina id�nk�nt nehezen toler�lta Federico  meglehet�sen beteges dolgait, gyakori fl�rt�l�seit. Giulietta nem sz�vesen eml�kezik vissza erre a zaklatott id�szakra, noha sosem f�lt att�l, hogy elszeretik t�le Federic�t. Igaz�b�l Fellininek egy n� rabolta el a sz�v�t �tven �ven kereszt�l: Giulietta. 

A m�v�szh�zasp�r nagy �r�mmel vetette bele mag�t a munk�ba, ami sok meglepet�ssel szolg�lt.

T�bb film�tletet �lmodtak meg, tervek k�z�tt volt, hogy Giulietta elj�tssza a vil�g leggazdagabb asszony�t, szint�n terv volt egy ap�ca �let�r�l k�sz�lt film, tov�bb� tervbe volt, hogy Masina elj�tszik egy gonosz gyilkosn�t, aki szappant f�z az emberek test�b�l (megt�rt�nt eset kapcs�n).
Giuliett�t nyomasztja, hogy a k�z�ns�g "boh�cn�"-nek skatuly�zza be, ez�rt �gy gondolta, ink�bb m�s m�fajban, m�s karakterekben pr�b�lja ki mag�t, mint amit t�le megszoktak.
Ingmar Bergman szerette volna Ibsen: N�ra (A babah�z) c. darabj�t filmre vinni, a c�mszerepre Giuliett�t k�rte fel. A sz�n�szn� nagyon meglep�d�tt, mert elmond�sa szerint ez a h�v�s, �szaki baba-asszony szerep igencsak t�vol �llt t�le, de ett�l eltekintve nagyon �r�lt a megtisztel� felk�r�snek. Sajnos semmi sem lett a tervezetb�l - hacsak nem sz�m�tjuk, hogy a  J�lia �s a szellemek tartalmaz N�r�ra eml�keztet� utal�sokat, a k�t n�i szerepl� sokban hasonl�t - f�rjeik gyermekk�nt kezelik �ket, ennek dac�ra a k�t n�alak pr�b�lja megval�s�tani �nmag�t.

A forgat�s nem volt z�kken�mentes - ahogy az  �ltal�ban lenni szokott. A producerek nemigen tudt�k a clown-os st�lus�, szenved�lyes Masin�t elk�pzelni erre a visszafogott, purit�n h�ziasszony szerepre - a f�h�sn�t szerint�k  m�snak kell j�tszani. Ennek �rdek�ben titkos t�rgyal�sokat kezdtek Katherine Hepburn-nel - amit Fellni d�h�sen utas�tott vissza - a szerep v�geredm�nyesen Giuliett�� lett, senki nem k�rd�jelezhette meg.