Giulietta Masina

1921 febru�r 22-�n San Giorgo di Piano-ban megsz�letik Giulia Anna Masina.

�desapja Gaetano Masina, tehets�ges heged�m�v�sz, harminc �ves kor�ig saj�t egy�ttes�vel j�rja az orsz�got, id�nk�nt sz�n�szk�nt is bemutatkozik. Miut�n megn�s�l, otthagyta rajong�sig szeretett hivat�s�t, �s p�nzt�rosi �ll�st v�llal, hogy el tudja tartani a csal�dj�t, melynek tulajdonosa feles�ge apja. Feles�g�vel, Angela Flavia Pasqualin tan�t�n�vel szer�ny anyagi k�r�lm�nyben �lnek, sokat k�lt�zk�dnek. N�gy gyermek�k k�z�l Giulietta a legid�sebb.
1926-ban a kisl�ny gyakran vend�geskedik R�m�ban anyai nagyn�nj�n�l, Giulia Sardi-n�l, aki egy el�kel� lombardiai csal�d sarja, kor�n �zvegys�gre jut.

Giulietta sz�let�snek eredet�r�l egy meglep� fejteget�st lehet olvasni Gianfranco Angelucci a sz�n�szn�r�l sz�l� �letraji k�nyv�ben - b�r nem hivatalos verzi�, mert az �rintettek m�r r�gen elhunytak.
A csal�di titok itt olvashat�.
Itt, az �letrajzban  a hivatalos verzi�t �rom. A m�v�szetkedvel�, tehet�s h�lgy  mag�hoz veszi az �t�ves Giuliett�t. Nem fogadja �r�kbe hivatalosan, de l�nyak�nt neveli, �s igen gyakran viszi koncertekre, moziba, sz�nh�zba. Az eredeti �tletekkel el��ll� h�lgy �gy d�nt, a kisl�ny ne j�rjon iskol�ba. Giulietta nyaranta tan�t�n� �desanyj�val p�tolja be a tananyagot, �gy egy �vet sem vesz�t. Nem volt �tlagos kisl�ny: bab�z�s, �s szok�sos gyerekj�t�kok helyett eg�sz pici kora �ta verseket �rt, pr�b�lta ut�nozni az �nekeseket, Puccini, Verdi �ri�kat �nekelt, sz�nh�zasdit j�tszott a csal�d el�tt, �s balettozott - be is v�logatt�k nyolc �vesen a r�mai Operah�z balettkar�ba. Giulietta minden �lma volt, hogy balett-t�ncos legyen, �m ez nem v�lt val�ra. Ut�lag �desapja megtiltotta neki, hogy hivat�sos t�ncos legyen, tartott t�le, nem fog tudni le�retts�gizni k�s�bb - persze a t�ncot szabad volt gyakorolnia.

Amikor elj�n az ideje a polg�ri iskol�nak, az Orsoly�k koll�gium�ba �ratj�k be.
Itt sz� sincs a J�lia �s a szellemek komor, klerik�lis int�zm�ny�r�l, kiv�ve az a r�szletet, hogy Masina �ppen itt, az int�zet kamarasz�nh�z�ba aratja els� sikereit. Giulietta elmond�sa szerint szeret�, boldog csal�di k�rnyezetben n�tt fel, meleg szeretettel eml�kezik boh�m, de er�skez� nagyn�nj�re, sz�leit modern gondolkod�s�, intelligens, �rz�keny embereknek �rja le. Fellinivel ellent�tben boldog, kiegyens�lyozott gyerekkora volt, m�r ekkor is mindene a mozi, �s a sz�nh�z, csal�dja seg�tette k�pess�geit kibontakoztatni.

Serd�l� �veiben sz�p alt �nekhangja van, balettra j�r. Buzg�n gyakorol zongor�n, de ehhez t�l kicsi a keze, a heged�vel nagyobb a sikere. A boh�m nagyn�ni unakah�g�nak mindenk�ppen m�v�szi karriert �lmodik, �s egy id� ut�n nyilv�nval� lesz, Giuliett�t az Isten is sz�npadra teremtette. Tizenn�gy �ves kor�t�l r�di�s szerepeket kap, sz�nh�zi el�ad�sokban kisebb szerepekben is be tud mutatkozni - els� sz�nh�zi alak�t�sa egy indi�n kisfi� volt.
�retts�gi ut�n �desapja k�r�s�re Giulietta beiratkozik a R�mai B�lcs�szkarra, itt archeol�gi�t, irodalmat, �s filoz�fi�t tanul. (Egyes forr�sok szerint k�s�bb filoz�fiai doktor�tust is szerzett, de ez a h�r t�vesnek bizonyult, Masina ezt tagadta, "csup�n" irodalmi diplom�ja volt.)
M�g mindig sz�n�szn�nek k�sz�l, de sz�lei k�v�ns�g�ra civil szakm�t is ki kell tanulnia - b�r a csal�dja egy�ltal�n nem ellenzi, hogy m�v�szi p�ly�ra l�pjen.
Interj�k alapj�n a korabeli ismer�s�k, bar�tok a fiatal Giuliett�t �letvid�m, cserfes, amb�ciozus, �s talpraesett l�nynak �rj�k le - tiszt�ban volt k�l�nleges vonzerej�nek, b�r sosem tartotta mag�t sz�pnek.
Az egyetemi sz�npadon (Guf sz�nh�z - fiatal fasiszt�k csoportja - �m semmi k�ze a politik�hoz) nagy sikert arat, �stehets�ge elk�pr�ztatja a szakmabelieket - akik azt hitt�k, Giulietta sz�nh�zi emberek gyereke. V�ltozatos m�faj� darabokban (f�leg commedia dell'arte, Moliere, Goldoni), �s szerepk�r�kben (prostitu�ltt�l a k�z�pkor� csal�dany�ig) majd f�szerepl�je lesz egy r�di�s sorozatnak.
  K�s�bb kider�l, hogy humoros jeleneteket egy �henk�r�sz k�lsej�, h�rihorgas fiatalember �rja: Federico Fellini. Alb�rletr�l alb�rletre v�ndorol, az amb�ci�ja nagy, �m senki sem gondoln�, hogy a c�rnav�kony, g�tl�sos fi�b�l k�s�bb mekkora filmikon lesz.
A v�gj�t�ksorozat c�me: Cicco �s Pallina, egy fiatal szerelmesp�rr�l sz�l, rendk�v�l n�pszer� hangj�t�k. Emellett a NIBA c�g "Szerelmi l�ng", illetve "Hajnali illat�r"parf�mj�t rekl�mozza Giulietta - a csintalan gegeket szint�n Federico �t�lte ki.  Fellini �s Masina megismerked�s�r�l sz�mtalan anekdota sz�l, �n a legmegb�zhat�bbnak t�n� v�ltozatot �rom le:

Federico el�sz�r a l�ny hangj�ra figyel fel: elmond�sa szerint �gy vonzotta ez a szokatlanul m�ly, �rz�ki, pajkos hang, mint a szir�nek �neke. Ezek ut�n l�zasan �rdekl�dni kezdett "Pallina" ir�nt - miut�n l�tott r�la egy fot�t is az �js�gban, szem�lyesen is meg akarta ismerni.  Fut�lag bemutatj�k Giulietta-nak a r�di�j�t�k kapcs�n, �pp csak kezet fognak - a fiatal Fellini r�gt�n felfigyel a k�l�n�s l�nyra, elhat�rozta, hogy megszerzi mag�nak. Giulietta boldog, �s sikeres, egyre n�pszer�bb a neve, sz�rnypr�b�lgat�sait elismeri a szakma, lubickol a sikerekben, sok fiatal f�rfi k�zeledik hozz�, kedv�re v�logathat bel�l�k.
 Fellini megh�vja telefonon "vakrandev�ra", azzal az �r�ggyel, hogy "Eluntam ezt a siv�r �letet, �s miel�tt elt�vozn�k, l�tnom kell, ki a sorozatom f�szerepl�je" - persze csak viccelt - de a l�ny figyelm�t r�gt�n felkeltette.  Fellini egy eleg�ns, �s nagyon dr�ga �tterembe invit�lja - r�gt�n szerelem sz�v�dik k�zt�k, Giuliett�t teljesen leveszi a l�b�r�l.
Romantikus, heves �rz�sekkel indul a szerelm�k, �s ez a szenved�ly hossz� �vek sor�n sem kopott. Ismer�seik szerint szemernyi k�ts�g, vonakod�s nem volt egyik�kben sem - megl�tt�k, �s az�ta nem eresztett�k el egym�st.
K�t h�t egy�ttj�r�s ut�n Fellini Giuliett�hoz k�lt�zik, �let�k legszebb id�szaka ez, �m az esk�v�re csak h�napok m�lva ker�l sor, egyes forr�sok szerint  a sz�l�k s�rget�s�re - abban a korban az �lett�rsi viszonyt rossz szemmel n�zt�k.
Federico eredetileg h�zass�gellenes volt - tal�n a rossz sz�l�i h�ttere miatt - de mikor megismerte leend� feles�g�t, p�lfordulat �llt be n�la. Soha, egy pillanatig sem b�nta meg, hogy elvette, elmond�sa szerint ha l�tezne olyan esk�v�, amit minden �vben meg k�ne �j�tani, minden �vben Giuliett�t venn� feles�g�l.

 

1943-ban, szerelmi h�zass�got k�tnek. Hadiesk�v� volt, szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt, egy ismer�s pap eskette �ket a lak�sukon. A II. vil�gh�bor� egyre ink�bb elhatalmasodik, de nem t�r�dnek vele, csak egym�ssal foglalkoznak.
�sznak a boldogs�gban - a k�r�lm�nyek ellen�re - nagycsal�dr�l, k�z�s sikerekr�l �lmodoznak.
Fellini ki sem teszi a l�b�t az utc�ra, mert t�vol �ll t�le a katon�skod�s, f�l, hogy r�k�nyszer�tik. 
Giulietta els� terhess�ge szomor� v�get �r - elesik a l�pcs�n, �s elvet�l.  A sokk ut�n szerencs�re hamar teherbe esik, de a boldog id�szak 45. tavasz�n rettenetes trag�di�v� torkollik: megsz�letik Pier Federico, Giulietta, �s Fellini kisfia, de k�t h�t m�lva meghal agyvel�gyullad�sban, m�s forr�s szerint l�gz�si el�gtelens�gben.
Giulietta a hossz�, neh�z sz�l�s ut�n gyermek�gyi l�zat kap, hetekig �let-hal�l k�z�tt van. Miut�n felgy�gyul, az orvos k�zli vele a lesujt� h�rt: soha t�bb� nem lehet m�r gyereke. �gy a fiatal p�rnak a csal�di boldogs�gr�l sz�tt �lmait �r�kre fel kell adnia. Err�l az id�szakr�l nemigen besz�ltek sem az ismer�s�knek, sem a sajt�nak. Csak a legsz�kebb bar�ti k�r tudott a trag�di�r�l - �gy gondolta a h�zasp�r, nem �rdemes �lland�an felt�pni a sebeket, ink�bb a j�v�t n�zt�k bizakodva, nem r�g�dtak a m�lton. Fellini felaj�nlotta neki, hogy fogadjanak �r�kbe gyereket, Giulietta azonban �gy v�lte, nem �l a lehet�s�ggel, hiszen szerinte a f�rje is egy nagy gyerek. Anyai szeretettel Federico-t, �s testv�rei gyerekeit �rasztotta el.

A fiatal p�rt lelkileg m�g jobban �sszehozza az �t�lt trag�dia - ezek ut�n "egym�s gyerekei" lettek.
Fellini szerint a meghalt kisfi� sokkal szorosabb k�tel�ket eredm�nyezett k�zt�k, mint azok a gyerekek, akik megsz�lettek volna.
Giuliett�nak hatalmas lelkier�re van sz�ks�ge, hogy megb�k�ljen a megv�ltoztathatatlannal, de mivel hatalmas bels� er�vel rendelkezik, a munk�j�ban tal�l kiteljesed�st - v�ndor sz�ni t�rsulatokn�l, variet�n�l j�tszik, mint sz�n�szn�, mint t�ncosn�, �s �nekesn�. Behat�an tanulm�nyozza a keleti sz�nj�tsz�st is.
Fellini ezalatt egy k�tes h�r� boltban dolgozik portr�-rajzol�k�nt, majd Rosselini felkarolja az ifj� tehets�get. Fokozaton beker�l a film vil�g�ba, forgat�k�nyveket �r. Masina filmes karrierje is beindul, a h�zasp�r egym�s �tj�t egyengeti.
Giulietta egyre jobban megtal�lja a sz�m�t�s�t: egym�st sorra k�vetik a kisebb-nagyobb filmszerepek. Az els� komolyabb filmes alak�t�sa Lattuada: Nincs irgalom c. filmj�ben olyan j�l siker�l, hogy Ez�st Szalag d�jat kap. A k�lseje nem felel meg az akkori divatnak: alacsony, filigr�n, csib�szes, megh�kkent�. �ltal�ban prostitu�ltak szerepeit b�zz�k Masin�ra, �s ebb�l a skatuly�b�l neh�z volt kit�rni - egy�bk�nt  az  "utcal�ny" szerepk�r el�g t�g, minden szerepe karakterenk�nt, �s m�fajonk�nt elt�rt, �gy v�ltozatos volt a reperto�rja.  
 

J�tszik sz�mos neorealista dr�m�ban, t�bbnyire tragikus sors�, ill. komikus prostitu�ltakat, de sosem f�szerepet. Szerepel v�gj�t�kokban, �s l�lektani dr�m�kban, id�nk�nt sz�npadon is megjelenik.
Az �tvenes �vek elej�n Fellini lehet�s�get kap, hogy Lattuada-val k�z�sen leforgassa a Variet� f�nyei c. rekeszizmokat nem k�m�l� v�gj�t�kot. Itt Masina v�gre jelent�sebb mell�kszerephez jut, egy rem�nytelen�l szerelmes, boh�k�s ripacsn�t alak�t. Itt p�r percben bemutatja t�nctud�s�t, komikus v�n�j�t, k�l�nleges karaktert alkot, szerethet�, �s eml�kezetes Melina Amour szerep�ben. Ennek ellen�re a film nem arat �t�t� sikert.
A Feh�r sejk c. film Fellini els� �n�ll� alkot�sa. A t�rt�net egy butuska, rajong� fiatalasszony kalandj�t besz�li el - neve Vanda - aki n�sz�tj�n felkeresi b�lv�ny�t, a hentesseg�db�l k�preg�ny szt�rr� avanzs�lt Feh�r Sejket (Alberto Sordi).
Giulietta nagyon boldog, hiszen biztosra v�li, � kapja Vanda szerep�t. Ezen v�gya nem v�lik val�ra, Fellini �gy gondolta, erre a szerepre sz�ks�g van egy bizonyos bamba �rtatlans�gra, ami szerinte Giulietta er�teljes, temperamentumos, karcos szem�ly�b�l teljesen hi�nyzott. Nagy val�sz�n�s�ggel �ri�sit t�vedett, hiszen Giulietta a k�s�bbiekben sz�mos naiva szerepben is bizony�tani tudott. Masin�nak egy �tperces epiz�dszerep jut - s b�r a hi�s�g�nak nagyon rosszul esett a szereposzt�s, nagyszer�en, megh�kkent� sz�rrealizmussal form�lja meg egy Cabiria nev� utcal�ny r�pke jelenet�t.
Alak�t�s�t�l f�rje teljesen led�bben - eddig nem tudta, hogy feles�g�nek ilyen sz�les a sk�l�ja. Ekkor fedezte fel Masin�ban a boh�c tehets�get - k�s�bb ebb�l a jelenetb�l fejl�dik ki a Cabiria �jszak�i c. remekm�. A film k�zepes n�zetts�get �rt el.
A h�zasp�r ezek ut�n komolyan dolgozik azon, hogy v�gre Giulietta is be tudjon mutatkozni - komoly feladatra, olyan f�szerepre van sz�ks�ge, amelyben szikr�z� tehets�ge �rv�nyre tud jutni - ami biztos�tja sz�m�ra a sikert.
 

Az Orsz�g�ton t�rt�net�t Fellini Giuliett�nak �lmodta meg, az � sz�m�ra sz�letett. Gelsomina szerepe kiz�r�lag az � �terikusan boh�k�s, v�gtelen�l b�jos egy�nis�g�re �r�dott. 1953-ban - sok h�za-vona ut�n v�gre megkapta Gelsomina, a  f�lbolond mutatv�nyosl�ny szerep�t. Kimondottan csal�di v�llalkoz�snak indult. Mikor Federico Fellini megmutatta feles�g�nek  a forgat�k�nyvet, a sz�n�szn�t k�nnyekig meghatotta az  �rtatlan kis �ldozat sorsa. Ugyan a producerek nem b�ztak Giulietta k�pess�geiben, mindent megtettek, hogy h�tt�rbe szor�ts�k - m�gis a legnagyobb n�i alak�t�st ny�jtotta a filmt�rt�nelemben.
A siker a v�rtn�l is nagyobb volt: � �s f�rje egy csap�sra vil�gh�r�ek lettek. Anyagilag is meger�s�dtek, �gy v�gre elk�lt�zhettek Giulietta nagyn�nj�t�l, �s egy sz�p csal�di h�zat vettek a z�ld�vezeti Paroliban.
Ezut�n Giulietta sz�mtalan szerepaj�nlatot kapott, de sz�m�ra a min�s�g el�r�bb volt a mennyis�gn�l.
M�sik legh�resebb szerepe: Cabiria, az utcal�ny, m�g Gelsomin�t is fel�lm�lta. Ez�rt a szerep�rt megkapta a Cannes-i fesztiv�l nagyd�j�t.
Hihetetlen tehets�ge, �s kifejez� k�szs�ge rendk�v�l k�zkedveltt� tette, �s be�rta a nev�t a halhatatlanok sor�ba.

Ezut�n k�zel t�z �vig nem forgat f�rj�vel, m�s rendez�kkel dolgozik, j�tszott francia, �s NSZK filmekben, N�metorsz�gban sz�nh�zban is vend�gszerepel. Ezekben a szerepekben is t�nd�k�l, bemutatja milyen sz�les a sk�l�ja. A Fortunella c. olasz filmben egy komikus csib�szl�nyt, a Pokol a v�rosban c. (Castellani) b�rt�n-filmj�ben butuska, �rtatlanul el�t�lt kiscsel�det alak�t, akib�l k�s�bb prostitu�lt lesz. Partnere Anna Magnani, Masina nagy p�ldak�pe, bar�tn�je - �m ebben a filmben egym�s ellenl�basai lettek, hiszen a k�t temperamentumos sz�n�szn�b�l el�t�r a rivaliz�l�s. Emiatt a forgat�s nem telt j� hangulatban - bajosan tud egy�tt j�tszani a k�t szenved�lyes term�szet� m�v�szn�.

A Jons �s Erdme c. NSZK filmben egy erk�lcstelen �let� csal�dany�t j�tszik kosztumos k�rnyezetben, Richard Basehart-tal az oldal�n.
A M�selyeml�ny c. francia J. Duviver filmben egy kikap�s sz�kes�get alak�t, aki nem t�l jellemes m�don keresi a sikert - ennek �rdek�ben a f�rfiak j�t�kszere lesz.  A francia rendez�vel j�l kij�n, "K�nai b�csik�m"-nak bec�zi, annak ellen�re, hogy Duviver-nek nem tetszik, ahogy Fellini kor�bban  rendezte �t. Id�nk�nt �ssze is vitatkoztak a forgat�s sor�n. Duviver  egy platinasz�ke Monroe hasonm�st k�sz�t Masin�b�l, �s erotikus jeleneteket k�v�n t�le. Giulietta nem  mindenben �rt egyet a rendez�vel - f�rj�t�l is j� ideje t�vol van, hiszen Franciaorsz�gban forgatnak - a t�vols�g nem tett j�t a h�zass�guknak; Fellini sosem �r�lt, ha feles�ge hosszabb id�re utazott el, sz�ks�ge volt r�, hogy mind�g maga mellett tudhassa Giuliett�t.

Sajnos hi�ba Masina fantasztikus sz�n�szi j�t�ka a fent eml�tett filmekben, ezek a m�vek nem lettek vil�gh�r�ek, egyes kritikusok komolyan megb�r�lt�k Masina j�t�k�t, emiatt n�mi t�lz�ssal ker�kbe t�rt a karrierje a M�selyeml�ny ut�n. 
A rossz kritika miatt Masina elkeseredik, �s t�lzottan �vatoss� v�lik a felk�r�seket illet�en, �s sz�mos bakl�v�st elk�vet: pl. visszautas�tja Germi, �s Antonioni felk�r�seit, � j�tszotta volna az �jszaka c. film f�szerep�t, de vonakod�sa miatt Jeanne Moreau kapta v�g�l.

 A hatvanas �vekben m�r a negyvenes �veinek elej�n j�rt, �s a szerencse elp�rtolt t�le.
Nem kapott neki megfelel� szerepeket, ami csal�d�ssal t�lt�tte el. Komoly lelki v�ls�gon ment kereszt�l, a rosszindulat� pletyk�k szerint az alkoholba menek�lt - de azt�n talpra tudott �llni. 
Fellini is nehezen dolgozta fel, hogy �l� legenda lett. K�zel m�sf�l �vtized h�s�ges h�zast�rsi kapcsolat  ut�n n�ha k�s�rt�sbe esett, �s id�nk�nt megengedett mag�nak egy-egy g�l�ns kalandot a szebbik nemmel - b�r kor�ntsem annyit, amit a pletykalapok h�reszteltek. Erre v�laszul Masina is t�rlesztett, mivel sok h�dol�ja akadt, (a kolleg�k,  ismer�s�k nyilatkozatai alapj�n) b�r a sz�n�szn� ezt nem teregette a nyilv�noss�g el�. Mag�n�lete tabu volt, gondosan elrejtette a k�v�ncsiskod� �js�g�r�k el�l, �gy hom�ly fedi.
�ll�t�lag egy id� ut�n f�lig-meddig nyitott h�zass�gban �ltek (persze bizonyos hat�rokig), ennek ellen�re szerelm�k �letre sz�l�, �s a lelk�k m�ly�n h�s�ges volt.
H�zass�gukat semmi nem� fut� kaland sem b�rta t�nkre tenni, mindketten a saj�t r�sz�nek tartott�k t�rsukat, elk�pzelhetetlennek tartott�k, hogy elhagyj�k a m�sikat, �tven �ven �t csod�lt�k, �s im�dt�k egym�st.
Federico interj�iban meleg, �szinte szerelemmel, rajongva besz�l feles�g�t�l, Giulietta szinte b�lv�nyozta f�rj�t.

A k�z�ns�g szem�ben Masina egy igazi �rin� volt, a polg�ri �rt�kek megtestes�t�je, mi t�bb, sokak szem�ben Gelsomina alapj�n egy n�i Krisztus - a bar�tai, ismer�sei szerint azonban kiss� z�rzavaros, boh�m, rendk�v�l �letvid�m, �s energikus n� volt, aki roppantul �lvezte az �letet.  Tal�n jobban is, mint Fellini, aki ink�bb otthon�l�, �lmodoz� t�pus volt. A korabeli bulv�rlapok �lland� besz�dt�m�ja volt k�l�n�s, egyedi h�zass�guk, �lland�an pletyk�k, r�galmak �rt�k �ket (pl. Fellini+ Sandra Milo, Giulietta+ Richard Basehart) - nem is mindig alaptalanul - de a h�zasp�r frapp�nsan, diplomatikusan, j� humorral kezelte a dolgot.

1986 - ban v�gre �jra mell� �llt a siker: Fellinivel megalkott�k a Ginger �s Fred c. filmet, ahol t�nctud�s�t is bemutathatta. Kit�n� eg�szs�gnek �rvend, fiatalokat megsz�gyen�t�en t�ncol, rendk�v�l mozg�kony, �s �leter�s.
1992- ben megrend�l eg�szs�ge: t�d�r�kb�l �tt�telez�d�tt, gy�gy�thatatlan, oper�lhatatlan agytumort �llap�tanak meg n�la, ezut�n eg�szs�ge fokozatosan romlani kezdet, de nagyon b�zott a felgy�gyul�sban. Fogalma sem volt r�la, milyen s�lyos az �llapota, nem engedte, hogy az orvosok megmondj�k a sz�rny� eredm�nyt, nem akart szemben�zni a megv�ltoztathatatlannal, csak a sz�k csal�dja tudta, szigor�an titokban tartott�k a sajt� el�tt. Kezel�seire a legnagyobb titokban j�r.
Fellini-t reuma k�nozza, emellett nagyon agg�dik Giulietta �llapota miatt, r�ad�sul oper�ltatni k�sz�l velesz�letett sz�vrendelleness�g�t. 1993-ban Fellini megkapja az �letm�d�jat, itt m�g a h�zasp�r eg�szs�gesnek t�nik.
Fellini mind�ssze egy nevet eml�t, aki sokat jelent sz�m�ra: "K�sz�n�m dr�ga Giulietta, �s k�rlek, ne s�rj!" - feles�ge arc�n patakokban folyt a k�nny - Giulietta nem csak b�nat�ban, de �r�m�ben is el�rz�keny�lt. Az egyik legmeghittebb pillanat volt, ami m�v�szh�zasp�rok k�z�tt t�rt�nt, a "Don't cry Giulietta" sz�l�smond�ss� v�lt.
Fellinit 1993 nyar�n sz�vm�t�tje ut�n agyv�rz�s �ri, �s egy nappal az �tvenedik h�zass�gi �vfordul�juk ut�n, okt�ber 31-�n elt�vozik.
Hal�lh�re milli�kat r�z meg - feles�ge �sszeroppan a f�jdalomt�l.
Giulietta a temet�sen magasba emelte a r�zsaf�z�r�t: "Ciao amore! - Viszl�t szerelmem!" - megd�bbent�en dr�mai pillanat volt.
Giulietta �llapota v�ls�gba ker�l, a sug�rter�pi�t�l kihullik a haja, utols� h�napjaiban teljesen legyeng�l, t�nkremegy. "Federico n�lk�l �rtelmetlen az �letem" - lelki ereje cserben hagyta, b�r rettegett a hal�lt�l.  Utols� h�napjaiban is pr�b�lt dolgozni - a J�lia �s a szellemeket szerette volna �tdolgozni egy balett t�rsulat k�r�s�re - ez kifejezetten a sz�v�gye volt - �m az ereje fokozatosan elfogyott.
"A H�sv�tot m�r Federicoval t�lt�m" - ezek voltak utols� szavai. Testv�re karj�ban halt meg, k�rh�zi �gyon.
1994 m�rcius 23-�n k�vette f�rj�t - mind�ssze n�gy h�nappal hal�la ut�n. Abban a feh�r flitteres ruh�ban temett�k el, ami az utols� Oscar g�l�n viselt, fej�t turb�n fedte, kez�be (v�grendelete alapj�n) f�rje f�nyk�p�t, �s egy sz�l v�r�s r�zs�t helyeztek. Egy�tt nyugszanak Rimini temet�j�ben, kisfiukkal egyetemben, eml�k�ket egy vitorla alak� bronz szobor �rzi. "Giulietta, most m�r s�rhatsz" - �gy sz�l a s�rfelirat, utalva Fellini szeret� dorg�l�s�ra, amit az utols� Oscar g�l�n tett.
  Az �lomp�rt megsiratta, �s gy�ny�r� katolikus temet�sben r�szes�tette eg�sz Olaszorsz�g, s�t, az eg�sz vil�g, hiszen a filmt�rt�nelem egyik legh�resebb h�zasp�rja volt, �s �r�kre be�rt�k a nev�ket a halhatatlanok sor�ba.

 

(Tullio Kezich, �s m�s �r�k nyom�n)