Cabiria éjszakái - Notti Della Cabiria /1957/
Főszereplők: Giulietta Masina, Francois Périer, Franca Marzi, Amedeo Nazzari, Aldo Silvani
Fellini remekműve. Ebben a filmben bontakozik ki leginkább Giulietta Masina egyénisége, alakításáért Cannes-ban megkapta a női főszereplőnek szóló nagydíjat.
A film Oscar díjat kapott.
A film egy harcias, ám lelke mélyén naív és romantikus utcalány kalandjait beszéli el.
Cabiria temperamentumos, erőszakos, és pimasz, ám lelke mélyén nagyon érzelmes, és érzékeny. A nagy szegénység, és elhagyatottság miatt rákényszerült az ősi mestersége, de elfogadja, felvállalja, hogy az, aki - nincs emiatt komolyabb lelkismeret-furdalása.
Nagyon kevéssel beéri - elég neki a külvárosi romos viskó, nem szégyelli a szakmáját, hiszen sikeres benne, nagy a vendégköre - de azt elvárja, hogy elfogadják, ne nézzék le, és bízik abban, hogy megtalálja az Igazit" aki viszonozza a szerelmét. Élete során szomorúan tudomásul kell vennie, hogy aki kér, az nem biztos, hogy kap is - hiába az optimizmus!
Állandóan ő húzza a rövidebbet, de rendületlenül hisz abban, hogy ő is valaki, és megtalálja a szerelmet - ám állandóan csalódnia kell, az élete is állandóan veszélyben forog.
A férfiak megvetik, lenézik, kihasználják, megalázzák - csak Cabiria megtakarított pénzére fáj a foguk.
A film elején tanúi lehetünk, hogy Cabiriát a "szerelme" kis híján vízbe öli, később a filmsztár szórakozik vele, mint egy játékszerrel, a hipnotizőr teljesen levetkőzteti a lelkét - kiderül, annak ellenére, hogy az ősi mesterséget űzi - tiszták az álmai, családról, hűséges férjről, tiszta szerelemről álmodozik. Itt jelenik meg "álmai netovábbja", a tisztességes, rendezett életű hivatalnok, aki úgy tűnik, hogy Cabiria mentőangyala - ám ez a későbbiekben tragikus fordulatot vesz.
Optimista film, a bátor kis Cabiria minden helyzeten felül tud emelkedni. Édes-bús történet groteszk elemekkel, kitűnő karakterekkel, Nino Rota csodálatos, fülbemászó zenéjével.
A Cabiria éjszakái azért is nagyszerű film, mert a történet mindenki számára emészthető, még a legegyszerűbb gondolkodású néző számára is érthető, élvezetes. Annak is ajánlható, aki nem szereti, nem érti az ún. művészfilmeket, első Fellini filmnek is kiváló.
Fellini egyik közönségfilmje az Amarcord, és a Fehér sejk mellett. A zseniális rendező, és a csodálatos színésznő gyönyörű munkája.
Kulisszatitkok:
A producerek gyanakodva fogadták, hogy Fellini prostituáltakról kíván filmet készíteni. Tartottak tőle, hogy szemérmetlen alkotás lesz, féltek az egyház haragjától is. Fellini az ügy érdekében megnyer több egyházi méltóságot, akik végül engedélyezik a filmet, hiszen a prostitúció csak háttér, itt az emberi megalázottság, a kiszolgáltatottság, a hit, és a remény kerül középpontba. Ezért nem találhatók benne szaftos, túlfűtötten erotikus jelenetek, nem láthatjuk sem Cabiriát, sem társnőit effajta helyzetben, hiszen a kor erkölcse szerint ez megengedhetetlen lett volna. Pont ebben az időszakban ugyanis bezárták a nyilvános házakat, ezért a film témája igen kényes problémát érintett, az egyházi méltóságok gyanakodva fogadták. Éppen ezért Cabiria, és a többi utcalány nem átéli, csupán hangoztatja a mesterséget.
Nem véletlen, miért lett a film fekete-fehér - hiszen nem lehetett kirívó az utcalányok világa.
A filmötlet egy régebbi Fellini filmen alapul: a Fehér sejk c. vígjátékban van egy hat perces jelenet, ahol szerepel egy Cabiria nevű utcalány - Giulietta játszotta a maga bohócos, szürreális módján. A rendező úgy gondolta, olyan jól sikerült a figura, hogy egy egész filmet megérdemel.
Giuliettát nagy örömmel fogadták a producerek, hiszen ekkor már világhírű színésznő volt, az Országútonnal a háta mögött.
Giulietta legkedvesebb szerepe Cabiria temperamentumos, életvidám, frivol, és érzelmes alakja miatt, ezzel a szereppel tudott a legjobban azonosulni, számára kifejezetten diadalmenet, örömünnep, játék volt a forgatás - még csodálkozott is, hogy számos díjat kapott, hiszen nagyrészt csak magát kellett játszania, nem is kellett komolyabban megdolgoznia a szerepért - saját bevallása szerint.
Gelsomina mindig szorongással töltötte el, mivel a tragikus sorsú félbolond lány nagyon más alkat volt mint Masina - Cabiriát viszont igazi rokonléleknek érezte.
Testét-lelkét beleadta a szerep megformálásába, annál a jelenetnél, ahol Cabiriának térdre kell vetnie magát a sziklás jelenetnél, olyan hevesre sikerül az átélés, hogy Giuliettának elreped a térdcsontja.
Azon a ponton viszont csalódás érte, mikor megtudta, hogy Fellini ebben a filmben sem szeretné csábító "végzet asszonya" szerepkörben látni. Fellini bábszerű, jelképes alaknak álmodja Cabiriát, Giulietta viszont melodrámai hősnőnek képzeli el - emiatt nézeteltérésük támadt.
A színésznő szeretett volna dekoratív, érzéki jelenségként megjelenni a mozivásznon - nem csoda, mert zavarta a bohócos, Gelsominás imázs - ezért éles váltást szeretett volna.
Erre válaszul jelmezeit a bolhapiacon vásárolják meg, és hogy fokozzák Cabiria clown-os, extrém megjelenését, kislányossá teszik a bokazoknival, csutak lófarokkal, és a jellegzetes tyúktoll boleróval. Tehát Cabiria nem egy szokványos céda figura, hanem egy jellegzetes, egyedi, és szürreális alak.
A Cabiria éjszakái a legelső prostituáltakról szóló film, ahol az örömlányokat nem erkölcstelen, ördögi pénzhajhásznak mutatják be, hanem halmozottan hátrányos helyzetű nőknek, akik deviáns szakmájuk ellenére tiszták, emberiek, és szeretetre vágynak. Ezek után számos rendező alkalmazta ezt a szemléletet az utcalányok világáról szóló filmjeikben.
Több kritikus megvádolta Masina-t, hogy Anna Magnanit utánozza szenvedélyes, és provokatív játékstílusával, de a vád nem volt igaz: Giulietta önmagát adta mindig, távol állt tőle mindennemű koppintás.
Fellini az Oscar-t alakító Francois Périer-t Fellini úgy tette még visszataszítóbbá, hogy disznózsírral kente be az arcát, és ragyákat festetett rá. A Wandát alakító telt alakú Franca Marzi a forgatás alatt várandós volt, de hogy még monumentálisabb legyen, Fellini párnákat rakatott a ruhája alá. Az örömlányok nagy része az életből lett kiválasztva, nem volt őket könnyű rendezni, hiszen igencsak fegyelmezetlenek voltak. A forgatás alatt a szereplők sátorban laktak.
Azt a rövid jelenetet, mikor Cabiriát a filmsztár a WC-be zárja - eredetileg Anna Magnani-nak száta az ötvenes évek elején az akkor még forgatókönyv íróként jegyzett Fellini. Magnani meredeken visszautasította, úgy érezte, túl megalázó.
Bizonyos jeleneteket, pl. az utcalányok veszekedéseit, és Cabiria nagyjelenetét a szakadéknál Pasolini dolgozta ki, aki jól ismerte a római szlenget.
Volt egy jelenet, ami közel ötven évig nem volt látható a filmben, az ún. "zsákos ember" jelenete, ami a hajléktalanok helyzetéről szól. A szép és megrázó epizód nem tetszett a producereknek, mert úgy gondolták, elvonja a közönség figyelmét Cabiriáról, a főszereplőről. A hét perces jelenetet ellopták, de pár év múlva vissza adták a rendezőnek.
A másik legenda szerint az egyik egyházi méltóság vágatta ki a filmből, mert úgy gondolta, az egyház dolga a szegények segítése, ezért zavarta őket a jótékonykodó civil ember tevénykedése.
Az utóbbi két évben már hozzácsatolták a jelenetet a filmhez, a mostanában forgalmazott DVD kiadásokon már rajta van az epizód - nagy örömünkre, hiszen Giulietta itt is kitűnően alakít!
Cannes-ban elsöprő sikert arat a film - nem találják a filmet sem közönségesnek, sem erkölcstelennek, sem blaszfémnak - pedig ettől tartani lehetett az akadékoskodók miatt - a filmet tizenhat éven alul tilos volt megtekinteni. A zsűri egyhangúlag ítéli oda Giuliettának a legjobb női alakítás díját.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
