Giulietta Masina R�m�ban a Via Margutt�n lakott, a fest�k utc�j�ban, egy jellegtelen �p�let utols� emelet�n f�rj�vel, Fellinivel. Itt fogadta M�t� Juditot, a polg�ri �zl�ssel ig�nyesen berendezett szalonban.

"Azonnal meg�llap�thattam, hogy b�r k�z�sen lakj�k a hatalmas lak�st, mindk�t m�v�sznek megfelel�en szepar�lt lakr�sze van.

A k�z�s szalonban tarthatj�k a nagyobb l�tsz�m� vend�gfogad�st. Err�l �rulkodott a hatalmas, ov�lis �tkez�asztal, a gazdagon felszerelt t�lal�szekr�ny. Egy pillanatra Fellini is �dv�z�lt, aki �ppen �rkez�semkor j�tt ki dolgoz�szob�j�b�l. A ny�l� ajt�n �t l�thattam n�h�ny rajzv�zlatot, fot�kat a falon. �m a k�z�s szalon nem �rulkodott lak�ik foglalkoz�s�r�l.

Masina �pp telefon�lt, de amint letette a kagyl�t, kedves mosollyal invit�lt beljebb. Karcs�, t�r�keny alakj�t csak m�g jobban kiemelte a d�sztelen fekete ruha. Akkor m�r elm�lt hatvan �ves, de arc�n alig l�ttam r�ncokat. �gy, fest�k n�lk�l, sima, h�traf�s�lt frizur�j�val egyszer�, h�tk�znapi asszonynak t�nt. Jelens�gvolta a szem�b�l sug�rzott: csod�lkoz�n kerekre t�gult, vagy nevet�en �sszesz�k�lt, de ha komoly volt, ha nevetett, mindig az Orsz�g�ton Gelsomin�ja �rtatlan tisztas�g�t l�ttam benne. Az�t a teremt�s�t, aki a film egy jelenet�ben felteszi a k�rd�st: „Mi v�gre vagyok �n a vil�gon…?”  Egy elkeseredett pillanatban hangzik ez el, hiszen a durva v�ndorkom�di�s Zampano mellett, aki a l�nyt t�zezer l�r��rt vette meg nyomorg� sz�leit�l, igaz�n nem volt fejedelmi dolga. De a cirkuszban a j�lelk� Bolond, a boh�c egy kavics p�ld�zat�val felel neki, �s r�vezeti �t, hogy semmi sem haszontalan ezen a f�ld�n, �gy Gelsomin�nak tal�n �pp az a k�ldet�se, hogy Zampano t�rsa legyen. Igaz, Zampano k�s�bb f�lt�kenyen meg�li a Bolondot, de azt m�r nem vehette el a l�nyt�l, hogy am�g �l, eml�kezz�k a dallamra, a sz�ps�g, a f�jdalom, a nosztalgia dallam�ra, amit a Bolondt�l tanult. Ott �lltak a cirkuszs�torban, �s a Bolond f�jta a trombit�t, Gelsomina pedig t�gra ny�lt, h�l�s szemmel n�zte: valaki tan�tja �t valamire, valaki foglalkozik vele, �szreveszi �t…

Oscar-d�jak a fi�kban

Feleleven�tettem a filmnek ezt a pillanat�t a szalon bal sark�ban, az antik, intarzi�s kisasztalka mellett, ahol besz�lgett�nk. �s m�ris a hirtelen j�tt vil�gsikern�l tartottunk, de szememmel hi�ba kutattam, a m�g�tt�nk �ll� szint�n st�lb�tor, �veges vitrinben sehol nem l�ttam sem az Oscar-d�jakat, sem m�s relikvi�t, amely a sikerekre utalna. Csak csiszolt poharak, �s n�h�ny vitrinbe ill� d�szt�rgy mutatta mag�t. Erre vonatkoz� k�rd�semre Masina �gy felelt:

- Egyet�rt�nk Federic�val abban, hogy az otthonunkban k�l�nv�lasztjuk a munk�t a mag�n�lett�l. Ez�rt nem l�t itt egyetlen filmplak�tot sem, vagy a kis szobrocsk�kat. Persze, nagy becsben tartom �ket, hiszen a vil�g legnagyobb elismer�s�t jelentik, de hivalkod�snak �rezn�m, ha itt mutogatn�m, k�zszeml�re tenn�m, ez�rt egy fi�kban rejt�znek.

- Ha m�r itt tartunk – folytattam – hogy lehet az, hogy hossz� �vek �ta nem forgatott, �s Fellini sem szerepelteti minden filmj�ben?

- Ak�rmit nem v�llalok el, viszont magam is megkerestem a producereket t�bb �tletemmel is, de azok meg nekik nem tetszettek. Federic�t�l pedig sosem k�rn�m, hogy csak a szerepl�s kedv��rt �rjon nekem szerepet az �jabb filmjeiben. �s � sem tenne ilyet. Ha nincs sz�ks�ge egy t�rt�netben az �n arcomra, habitusomra, akkor nem j�tszom a filmj�ben. �gy azt�n csak ritk�n �llok felvev�g�p el�. De ne higgye, hogy nincs semmi munk�m, hogy t�tlen�l �ld�g�lek itt eg�sz nap.

Giulietta Masina besz�lget�s�nk idej�n az UNICEF nagyk�vete volt, �s a La Stampa c�m� lap felk�r�s�re olvas�i levelekre v�laszolt. A polcr�l leemelt egy vaskos k�tetet, amely �pp akkoriban jelent meg. A c�me: M�sok napl�ja. Ez a gy�jtem�ny tartalmazta a sz�n�szn� sajt�levelez�s�t. Az �gyes-bajos k�rd�sekre, probl�m�kra adott v�laszaib�l kirajzol�dott egy �rz�keny, k�l�nlegesen m�velt asszony portr�ja, aki nem fens�bbs�ges �ll�spontb�l osztogatta tan�csait, ink�bb csak „hangosan” gondolkodott a k�rd�sek fel�l. Masina nem volt pszichol�gus, sem jog�sz, filoz�fia szakon v�gzett az egyetemen, �s kiv�teles tehets�g� m�v�szk�nt empatikusan tudta megk�zel�teni m�sok probl�m�it. �desanyja tan�rn� volt, apja tisztvisel�, mindketten szerett�k a sz�nh�zat, a m�v�szeteket, �gy nem �lltak l�nyuk �tj�ba, aki v�g�l a sz�n�szi p�ly�t v�lasztotta. Fellinivel egy r�di�j�t�k sorozat felv�telein tal�lkoztak. A folytat�sokat az akkor fiatal �js�g�r�, Fellini �rta, a f�szerepl� pedig Masina volt. A k�z�s munk�b�l �let�k v�g�ig tart� h�zass�g lett.

Egy zseni feles�g�nek lenni

N�h�ny �vvel k�s�bb a Korona P�dium megh�v�s�ra Giulietta Masina Budapestre j�tt. �lt�nk a cukr�szd�ban, k�sz�lt�nk az esti talk showra, �s k�zben a telev�zi� sz�m�ra is forgattunk egy interj�t. Ekkor ism�t sz�ba ker�lt a f�rje, Fellini n�k ir�nti rajong�sa, a pletyk�k, p�ld�ul a Sandra Milohoz f�z�d�, �vekig tart� �rzelmi kapcsolata. Ezekr�l Masina nagyon b�lcsen, mondhatni diplomatikusan nyilatkozott:

- Federico mindig sz�pen b�nt velem, sz�pen besz�lt r�lam, szeretet�nk �s k�lcs�n�s tisztelet�nk v�ltozatlan, b�rmi t�rt�nj�k is vele, k�r�l�tte. Tudom, hogy sosem hagyjuk el egym�st, azzal pedig tiszt�ban vagyok, hogy mit jelent egy zseni feles�g�nek lenni…

Tegy�k hozz�, Fellini zsenialit�s�nak kibontakoz�s�hoz igen sokat adott Giulietta Masina a filmjeiben megform�lt szerepekkel. Egy m�sik r�mai tal�lkoz�sunkkor nevetve mes�lte, mennyire megd�bbent az Orsz�g�ton els� forgat�si napj�n.

- Teljesen r�b�ztam magam Federic�ra, �s azt rem�ltem, hogy sz�p n�t, egy d�v�t var�zsol bel�lem a v�sznon. Ehelyett mi t�rt�nt? M�r az els� forgat�si napon csutka-r�vidre v�gta a hajamat �s k�csz�n�re m�zolta, az arcomat belisztezte, �s boh�cosra festette. Szakadt, �cska ruh�kba �lt�ztetett, olyan voltam, mint egy mad�rijeszt�, maga a megtestes�lt szerencs�tlens�g… M�gis mind k�z�l ez a filmem a legkedvesebb a sz�momra, de a szerepek k�z�l Cabiri�t szeretem a legjobban. Emberileg � �ll hozz�m legk�zelebb. Term�szetesen nem �n vagyok Cabiria, de mint karakter, mint temperamentum, mint pszichol�giai jelens�g – igen sokban hasonl�tok r�.

Ha a mag�n�let�r�l k�rdeztem, mindig szem�rmesen v�laszolt, de �szint�nek l�tszott. Egyetlen k�rd�st h�r�tott csak el, amely gyerektelens�g�kre vonatkozott. L�ttam, sok �v ut�n is m�lyen �rinti a t�ma. K�s�bb n�ztem ut�na, �s tudtam meg, hogy fiatal h�zasok voltak m�g, amikor a Fellini-Masina h�zasp�r a gyermek�ld�s �r�mei el� n�zett. Csakhogy a fi�cska meghalt csecsem�k�nt, �s ezut�n Masin�nak m�r nem lehetett t�bb gyereke.

"K�sz�n�m!"

Bennem, ha r� gondolok, sok �v eltelt�vel is k�t eml�kk�p rajzol�dik ki �lesen. Az egyik a m�v�szi szer�nys�g�t, al�zatoss�g�t id�zi fel, a m�sik a h�tk�znapi embert, aki ugyan�gy viselkedik az utc�n, mint b�rmelyik�nk, ha egy h�ress�g j�n vele szembe. A Spanyol l�pcs� el�tt ballagtunk Margutta utcai lak�suk fel�, amikor megpillantottunk egy nagyon ismert �s ma is n�pszer� rendez�t, Pupi Avatit. Szem�lyesen nem ismerhett�k egym�st, mert elmaradt a k�lcs�n�s �dv�zl�s, �s a nagydarab, fej�t a felh�k fel� emelve s�t�l� filmrendez� tal�n �szre sem vette a mellette elsuhan�, mell�ig �r�, t�r�keny, filigr�n kis n�ben a nagy sz�n�szn�t. Masina viszont �szt�n�sen megb�k�tt a k�ny�k�vel, �s �h�tattal s�gta: „Itt j�n Pupi Avati…”

A m�sik �les eml�kk�p, ahogyan arra reag�lt, amikor megeml�tettem, a k�z�ns�g mennyire hi�nyolja �t a v�szonr�l. Azt mondtam, felbecs�lhetetlen k�ra a filmm�v�szetnek, hogy nem gazd�lkodnak j�l a tehets�g�vel, nem foglalkoztatj�k eleget. Felemel� pillanat volt, az az �szinte szer�nys�g, ahogyan erre minden teatralit�s n�lk�l lehajtotta a fej�t, �s a kor�bbin�l kiss� f�tyolosabb hangon azt mondta: „K�sz�n�m.”