-Tulajdonk�ppen �r�l�k, hogy d�h�s volt reggel, amikor a fot�ssal megjelent�nk itt a sz�llod�ban, hogy elk�s�rj�k a pesti s�t�j�ra, mert ez mutatott valamit az egy�nis�g�b�l.

- Ink�bb a titk�rn�m lett m�rges.

- Az�rt nem mondhatja, hogy nem haragudott, hiszen m�g csak nem is k�sz�nt.

- Nem szeretem, ha fot�znak, zavar ez az �lland� filmfelv�tel is. �s nekem d�li, latin a temperamentumom. �gy l�tszik, olykor, m�rges vagyok, de igaz�b�l csak nagyon �l�nk a term�szetem.

- Szeretn�m, ha a k�vetkez� m�sf�l �r�t nem tartan� f�raszt�nak.

- Hiszen csak besz�lget�nk.

- Nem unja m�g az �js�g�r�kat?

- Ha unn�m �ket, most is nemet mondtam volna- �n �r�l�k annak a k�v�ncsi szeretetnek, ami k�r�lvesz.

- Nem k�rdez�nk olykor butas�gokat?

- Sz�ks�g van azokra a k�rd�sekre is. �s az is el�fordul, hogy olyan sz�n�szn�k, mint �n, ugyancsak buta v�laszokat adnak.

- Mi volt eddig a legostob�bb k�rd�s, amit kapott – ezen k�v�l?

- El�g sok akadt, de nem eml�kszem egyre sem… Na, nem is volt olyan sok! Megkeresett egyszer egy nagyon fiatal �js�g�r�n�, nem butas�gokat k�rdezett, de rettent�en meglepett. 18-19 �ves olasz l�ny volt, �lland�an telefon�lt, mondta, hogy el kell kezdenie a p�ly�t, ha velem besz�l,  az sokat seg�t, a v�g� levett a l�bamr�l, j�, j�jj�n el a lak�somra. Elj�tt, le�lt. Gondolta, ha valaki megkeres, ismer valamennyire. „Mit akarsz hallani?  „�n ugye sz�n�szn�. Milyen filmekben j�tszott?”Azt feleltem: „Figyelj ide! Most menj sz�pen haza, besz�lj egy koll�g�ddal, vagy a mam�ddal, vagy a pap�ddal, vagy a port�ssal, �s k�rdezd meg, a Giulietta milyen filmekben szerepelt. Jobban fogj�k tudni, mint te, aki pedig h�res �js�g�r� akarsz lenni.” De ezt nem haraggal mondtam, hanem szeretettel.

- Belekapaszkodn�k a „szeretet” sz�ba. A csal�dj�ban megmaradt a gyerekkorban �rzett l�gk�r?

- Meg, a sz�leimmel is nagyon szorosan tartottuk a kapcsolatot, m�g �lek, �s, b�r j�csk�n elm�ltam t�z�ves, a n�v�remmel, a b�ty�mmal, a testv�reimmel is ugyanolyan a viszony, mint akkor. Megosztjuk egym�ssal az �r�m�nket �s f�jdalmas pillanatainkat is.

- Nemesk�rty Istv�n azt mondta, hogy minden Fellini-film a szeretet fontoss�g�r�l besz�l. �n �gy l�tom, hogy az olyan m�vek, mint p�ld�ul a Casanova, a Zenekari pr�ba, vagy a N�k v�rosa a szeretet lehetetlens�g�r�l sz�lnak.

- Ezt ink�bb Federicotol kellene megk�rdeznie. �n, mint n�z� �gy �rzem, hogy ezek a filmek is a h�s�g, a bizalom, a meg�rt�s fontoss�g�ra figyelmeztetnek.

- Mennyire van es�ly a meg�rt�sre, a h�s�gre, a szeretetre egy olyan vil�gban, amelyben ott az er�szak, a terrorizmus, a k�b�t�szerez�s, a borzalom?

- Min�l t�bb a borzalom, ann�l nagyobb sz�ks�g van r�juk.

- Sz�ks�g – de lehet�s�g? Az van-e?

- Szerintem igen.

- Mintha a korai filmekben is c�foln� ezt n�h�ny mot�vum. Az Orsz�g�tonban meghal a Bolond, meg�lik.

-  Bolond?

-  Az a figura, akit Richard Basehart j�tszik. �gy ford�tott�k magyarra.

- � nem bolond! Ott h�rom jelk�pes figur�r�l van sz�: Zampano k�pviseli az ember rossz, �llati r�sz�t, Gelsomina a k�lt�szetet, Matto pedig – igaz, ez l�k�ttet jelent – az intellektust. Mi�rt ford�tott�k bolondnak?

- Tal�n mert intelligens… � teh�t meghal. A Cabiria �jszak�iban Cabiri�t kirabolj�k, megal�zz�k.

- Cabiria t�nyleg �lland�an csal�dik. Prostitu�lt, de nem szereti a szakm�j�t, csak r�k�nyszer�lt. Nagyon sok rosszal tal�lkozott, a film v�g�n is csal�dni a kell a szerelm�ben, akir�l kider�l: csak a p�nz�t akarja. De azt�n el�g, hogy egy vid�m t�rsas�g r�k�sz�nj�n: �sszet�rte a f�jdalom, m�g ott a k�nny a szem�ben – m�gis mosolyog. Mert az �letet �gy kell felfogni.

- Ez a mosoly sz�momra olyan titokzatos, mint Mona Lis��. Min mosolyog?

-  Vid�m, fiatal emberekkel tal�lkozik, akik k�sz�nnek neki. Ez a k�sz�n�s olyan, mint egy felh�v�s arra, hogy a �letet folytatni kell. Sokszor eg�sz kev�s el�g ahhoz, hogy �jra b�zzunk. Van, aki egy k�sz�n�ssel nem tud mit kezdeni. De aki nem hisz, minek �l?

- Mindig lehet mosolyogni?

- Az egy�nt�l f�gg. Rengeteg rossz van a vil�gon, a terrorizmust�l a harmadik vil�g trag�di�j�ig, az �hez�sig, de van az �letnek egy m�sik oldala, ami nagyon sz�p. Van persze, aki mindent feket�nek l�t. Van, aki feh�rnek, �s van, aki sz�rk�nek.

- Tal�n az a legrosszabb, mert az az unalom.

- �ppen ez�rt ezt a sz�nt ne ismertem. Pedig annak idej�n egy tan�rom azt mondta: „Vigy�zz Giulietta, az �letben van fekete is, feh�r is, de ahhoz, hogy kiegyens�lyozott l�gy, sz�ks�g van egy kis sz�rk�re is! Bennem a korom ellen�re lakik valami gyermeki. P�ld�ul nagyon k�nnyen �r�l�k. Ha valami tetszik, r�gt�n l�tni rajtam. �s ha valami f�j, az is.

- J�lia �s a szellemek J�li�ja nem mosolyog. Boldogtalan.

-  Mert rossz k�zegben nevelkedett, egy szigor�, bigottan vall�sos l�gk�rben. Ett�l f�l�nk lett, �s befel� fordul�. Nem kapta meg a bels� szabads�got. A film v�g�n m�r �rzi a b�tors�got, hogy �nmaga legyen, b�r ehhez a mag�nyt is v�llalnia kell.

- Lehet v�llalni?

- Nem lehet�nk mindig boldogok! Az is gy�zelem, ha �rezz�k: megval�s�tottuk �nmagunkat, ha nyugodt pillanataink vannak. Lehetetlen csak boldogan �tmenni az �leten! A gondokat pedig tudni kell elviselni. �s nem kell folyton panaszkodni. Mindenkinek lehetnek nagy gondjai, de ha folyton ezeket emlegeti, akkor igaz�b�l nem tiszteli a t�bbieket. Az emberek �r�lnek, ha olyanokat l�tnak, akik j�l �rzik magukat a b�r�kben. A k�r�l�ttem �l�k meg szokt�k k�rdezni: hogy tudok ilyen mosolyg�s, ilyen kiegyens�lyozott lenni – d�h�s lehetek egy fot�sra, de az elm�lik. Az ok a nevel�s, amit kaptam. Az �desany�m tan�t�n� volt. �n folyton rohantam, gyakran elestem, bevertem a t�rdem, vagy a k�ny�k�m – ma is elesem olykor, mert ma is �lland�an rohanok. H�t-nyolc �ves lehettem, amikor egyszer szint�n alaposan elv�g�dtam. S�rni kezdtem, az �desany�m v�gasztalt: „Ne s�rj, hazamegy�nk, fert�tlen�tj�k a sebet, legal�bb megtanulod, hogy m�skor nyugodtabban menj!” �tk�zben tal�lkoztunk egy ismer�s�vel. „Mi van veled, Giulietta?” Elh�pp�gtem, mi t�rt�nt, sir�nkoztam, hogy cs�pni fog a fert�tlen�t�. Akkor haza�rt�nk, az �desany�m azt mondta: „Az angolok �gy nevelik a gyerekeiket, hogyha valaki megk�rdezi �ket: How are you? Mindig azt kell v�laszolni: Very well, thank you. Hogy vagy? K�sz�n�m, nagyon j�l. Nem lehetsz m�sok terh�re a gondjaiddal. Lehet, hogy annak, akinek panaszkodsz, m�g nagyobb bajai vannak, te pedig arra k�nyszer�ted, hogy a te probl�m�idr�l t�rsalogjon.” Tisztess�gtelen panaszkodni. F�leg a n�k szoktak. Akadnak k�zt�k, akinek soha semmi se j�, mindig azt veszik �szre, mi hi�nyzik nekik. Amikor a sz�nh�zban elkezdtem a p�ly�t, arra v�gytam, hogy magasabb legyek. Az �desany�m azt mondta: N�zz k�r�l, vannak n�la alacsonyabbak is.!” Szerettem volna, ha az arcom sov�nyabb, olyan, mint Katherina Hepburn�. „N�z k�r�l, vannak a ti�dn�l sokkal sz�lesebb arcok is!” Ezt kaptam otthon, sohasem hangos sz�val, mindig szeretettel, �s ma m�r tudom, nagyon szerencs�s ember vagyok. Szerencs�m volt a filmez�sben is. Nem volt k�nny� elindulni, a k�ls�m nem felelt meg az akkori divatnak. De j� szerepeket kaptam. Szerencs�m volt, hogy Fellini hitt bennem: megl�tta bennem a boh�cot, amir�l �n nem tudtam. Az �r� �rhat, ha ne mis adj�k ki, a fest� is festhet, de a sz�n�sznek tal�lnia kell valakit, aki hasznos�tja. Szerencs�m volt, hogy j�tszhattam kilenc filmben – nekem egy is el�g lett volna. N�lam sokkal jobb sz�n�szn�k nem kapj�k meg a maguk Gelsomin�j�t, Cabiri�j�t.

- Sokkal jobb sz�n�szn�k? Vannak k�telyei mag�val szemben?

- Soha nem gondoltam, hogy az arcom alkalmas a filmez�sre. Nem v�letlen, hogy a sz�nh�zat v�lasztottam.

- �s m�r elhiszi?

- A t�bbiek azt mondj�k, alkalmas.

- Olyan v�ls�gban volt-e mint J�lia?

- Nem. T�nyleg szerencs�m volt, abban is, hogy �sszetal�lkoztam Federicoval, annak ellen�re, hogy a term�szet�nk teljesen k�l�nb�z�. Nagyon fiatalon h�zasodtunk �ssze, m�g a h�bor� idej�n. Nem is esk�dhet�nk templomban, � bujk�lt – egy ismer�s pap esketett minket a lak�s�n, volt ilyen enged�lye. Egy�tt nevel�dt�nk, Federico engem nevelt, �n �t – �sszecsiszol�dtunk.

- Tulajdonk�ppen hogyan laknak?

- Egy lak�sban egy h�z legfels�bb emelet�n, egy kis r�mai utc�ban, az a neve, hogy Via Margutta – a fest�k utc�j�nak is nevezik, valamikor sok fest� lakott itt. Vel�nk szemben fekszik a Villa Borgese. Lehet, hogy most n�h�ny sz�p festm�nnyel t�bb�nk van, mint r�gen, de soha nem voltak olyan ig�nyeink, hogy a r�gi �let�nket megv�ltoztassuk. H�sz �ve lakunk itt a k�zpontban vagyunk, ez�rt aut�t se nagyon haszn�lunk, metr�val megy�nk vagy villamossal, �n gyakran kilom�tereken �t.

- �r�l, ha megismerik az utc�n?

- Persze, olyan, mintha rokonokkal tal�lkozn�k. Hja fiatalok k�sz�nnek r�m �s mind a k�t kezem tele van csomagokkal, m�g oda is adom nekik, seg�tsenek.

- V�s�rol?

- Persze, f�z�k is, nagyon szeretek f�zni. Tagja is vagyok egy Cordon Bleu nev� �nyencklubnak, amelynek Franciaorsz�gban van a k�zpontja. Sz�ks�gem van arra, hogy elfoglaljam magam. Federico �let�t kit�lti a munka, ritk�n megy�nk moziba, sz�nh�zba szinte soha, a t�v�t is ritk�n n�zz�k – �n j�rok az oper�ba �s hangversenyekre. R�szt veszek az UNICEF rendezv�nyeim. �s sokat utazom.

- Ha meg�rkezik egy v�rosba, k�v�ncsi –e a cs�nya r�szeire, ahov� a turist�k nemigen mennek el?

- Mindig k�rem is, hogy mutass�k meg �ket. De k�lf�ld�n mindig kokt�lokon, partikon, felv�teleken t�lt�m az id�ket, kocsiba be, kocsib�l ki, mindig �gy j�v�k el, hogy nem l�ttam semmit. Vagy nyolcszor j�rtam Szovjetuni�ban, �s eg�szen az utols� alkalomig szinte semmit nem l�ttam Moszkv�b�l a Kremlen k�v�l. Itt is �r�ltem, hogy a V�ci utc�ban be tudtam menni t�v� n�lk�l egy boltba.

- Visszat�rve J�li�hoz: � is mondja mindig azt, hogy „very well?” Ha t�le is ezt v�rjuk, ha olyan s�lyos helyzetben lev� embert sem hallgatunk meg, mint �, az tal�n nem helyes – �s am�gy c�folja az eg�sz freudizmust.

- Igen, de a probl�m�inkat nem az els� szembej�v�nek kell elmes�lni. �s miel�tt besz�l�nk, elemezn�nk kell magunkat, hogy a gondoknak nem mi vagyunk-e az okoz�i. Lehet, hogy igen. A film egy�bk�nt felsz�l�t�s volt azokhoz a n�kh�z, akik jellegzetes latin-mediterr�n nevel�st kaptak: hogy legyenek �n�ll�ak. Nem lehet sem a sz�l�k�n, sem a f�rj�nk�n �l�sk�dni�k. Ha a sz�l�k meghalnak, a f�rj elt�nik, az �let m�g ne �ll meg. Meg kell tal�lni az �let �r�m�t egyed�l is. Amerik�ban ezt a filmet tesztk�nt haszn�lj�k n�k pszichol�giai vizsg�lat�n�l.

- J�lia lehet boldog?

- A filmben is megnyugszik, mikor egyed�l marad. Leveg�t tudott venni.

- Mi t�rt�nt vele a film ut�n?

- Ezt Federicot�l kellene megk�rdezni. Biztos tudna r� v�laszolni. Lehet, hogy tal�l mag�nak egy m�sik f�rjet.

- Utols� k�z�s filmj�knek, a Ginger �s Frednek Gingerje sz�momra kicsit kapcsol�dik a p�ly�ja elej�hez. Olyan, mint Gelsomina id�s kor�ban.

- Ginger �s Fred egy�tt j�tszanak fiatalon, a h�res t�ncosp�rt ut�nozz�k. Most, hogy egy t�v�ad�s alkalm�val �jra tal�lkoznak, felt�mad benn�k a nosztalgia Gingernek van csal�dja. Fred egyed�l maradt - Ginger pedig �jra felaj�nlja a bar�ts�g�t. A bar�ts�g nagyon fontos, fontosabb, mint a szerelem.

- Nem tehetek r�la, hogy sablonosan kell befejeznem, de �nt mindenki Gelsominval azonos�tja.

- H�h�!

- Lehet valaki mindig kedves, mindig j�?

- Vannak, akik j�nak sz�letnek, k�ptelenek az egoizmusra, a rosszra.

- T�nyleg k�l�nb�zik t�le?

- M�s k�rnyezetben sz�lettem, �n meg tudom v�deni magam. Nagyon k�l�nb�z�m. De persze az�rt – hogy �n is sablonosan fejezzem be – Gelsomina is vagyok.